Balaton Apartman Gyenesdiás
balaton vendégház gyenesdiás Hírlevél feliratkozás
Név
Email

További kirándulási ötletek

Ideális fekvésű egy aktív nyaraláshoz.
Balaton a fürdés és a strandolás mellett számtalan program lehetőséget kínál. Vitorlázás, kerékpározás, gyalogtúrák, lövészet, offorad túrák, squash, bowling, lovaglás - hogy csak néhányat említsünk a számtalan lehetőség közül.

A Keszthelyi-hegység része a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak. Számos erdei gyalogút, erdei tonapálya, kilátó és a gyenesdiási nagymező várja a kirándulni vágyókat. A hosszabb túrára vágyók jelzett turistaúton eljuthatnak a környező településekre, melyek során több természeti képződményt is megcsodálhatnak.

Balatoni strandok, ahol a család minden tagja megtalálja számítását: a Diási Játékstrand mára a környék egyik legszebb strandja családbarát szolgáltatásokkal, programokkal; míg a Gyenesi Lidóstrand elsősorban a kisgyermekes családok kedvence.

Szívesen fogyasztana valami finomat? Településünkön számos stílusú és kínálatú éttermet megtalál. Ajánlhatjuk például a tőlünk mintegy 5 percnyi gyalogútra lévő Piroska csárdát, ahol a Magyaros ételek mellett a Székely ételek fogyasztására is van lehetőség.

A nagymező felé menet fák között bújik meg a futóvadlövő-pálya, ahol a nyílt napokon kedden és pénteken agyaggalamb lövészet és futóvadlövészetet is megismerhetik az érdeklődők.

Sportos kikapcsolódásra ad lehetőséget Gyenesdiáson a Spider kalandpark ahol az egész család próbára teheti rátermettségét, mozgáskultúráját.

Mária szobor - Patrona Hungariae, megközelíthető a Bem utcából

A 71-es főút fölé magasodó dombon, fokozottan védett természetvédelmi területen áll a Szűz Mária szobor, amelyet 1990-ben szenteltek fel. Boldogfai Farkas Sándor alkotása Magyarország utolsó királynéjának, IV. Károly feleségének, Zitának emlékét is őrzi. A szobrot dr. Taba Istvánné állítatta.











Természet háza és állatpark

Gyenesdiás állatpark Gyenesdiás természet háza
Állatparkot épített a Bakonyerdő Zrt. Gyenesdiás és Keszthely határában az elkerülő út mellett, mely 2012. május 26-tól nyitotta meg kapuit az érdeklődök előtt. Az érdeklődők őshonos vadfajokkal, magyar kutyafajtákkal és háziállatokkal találkozhatnak az állatbemutatóban.



A Balaton nyugati végén, a Zala folyó torkolatánál fekszik Keszthely, több mint 750 éves városa. A környéken található Zalai-dombság és Keszthelyi-hegység dombjai, hegyei ölelik körbe.
Így a kultúrát és az aktív időtöltést is jól ötvözi ez a város. Látnivalók egész sokaságával. és történelmével nyűgöz le minket. Tudta például, hogy Petőfi Sándor feleségének Szendrey Júliának a szülőházát is megtekintheti nálunk?
Még felsorolni is nehéz a látnivalókat amik programlehetőséget nyújtanak az ide látogatóknak.
Festetics Kastély, Bacchus Bor és Borászati Eszköz Múzeum, Balatoni Múzeum, Georgikon Majormúzeum, Keszthelyi Pantheon, Marcipán Múzeum és Cukrászda, Mikus Galéria, Keszthelyi Néprajzi Múzeum - Panoptikum - Csigaparlament, Rádió és tv Múzeum, Szendrey Júlia szülőháza Szendrey-telepen, Fenékpusztán a római Valcum romjai, Kis-Balaton, Babamúzeum, Vasúttörténeti Múzeum és a településen áthalad az Országos Kéktúra.

Kiemelendő a Történelmi Modellvasút-kiállítás és a vadászati kiállítás.

A Hévízi gyógytó a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes termáltava, mely testet és lelket egyaránt felüdít.
Magyarország legrégebbi és legismertebb gyógyfürdője a római korból származó emlékek szerint több mint 2000 éves múlttal büszkélkedhet. A mai értelemben vett klasszikus hévízi kúra is több mint 200 éves múltra tekint vissza.
A 4,4 hektáros nagyságú, 38 méter forrásmélységű tavat kén-, rádium-, és ásványanyag tartalmú forrás táplálja, mely bőséges vízhozamának köszönhetően a víz 85 órán belül teljesen kicserélődik. A hévízi tó vize egyenlő mértékben gazdag oldott és gáznemű anyagokban, egyesítve a szénsavas, a kénes, a kálcium, magnézium, hidrogén-karbonátos és enyhén radioaktív gyógyvizek kedvező tulajdonságait. Külön említést érdemel a tó medrét vastagon borító radioaktív gyógyiszap. A maga nemében egyedülálló hévízi iszap egyaránt tartalmaz szerves és szervetlen anyagokat, s a benne lévő rádiumsók és redukált kénvegyületek a gyógytényezők különleges értékeit képviselik. A többtízezer éves Pannon tengerből származó gyógyvíz és gyógyiszap a komplex fizikoterápiás kezelésekkel együtt valamennyi reumatikus- és mozgásszervi betegség kezelésére alkalmas.
A víz hőmérséklete télen 23-25 °C, nyáron akár a 33-36 °C-ot is eléri.

A Kovácsi-hegy tetején világlik Európa legnagyobb sztupája, - 30 méter magas és 24 méter széles -, amely még abból a szempontból is különleges, hogy ez az egyetlen európai sztupa, amelyben Buddha-ereklyéket őriznek. (Más európai sztupákban Buddha tanítványainak földi maradványait őrzik.) Az 1993-ban készült, a 14. dalai láma által felszentelt sztupára dél-koreai, tibeti, svájci és osztrák buddhista egyházak és híveik adták össze a pénzt, az építkezés költségei körülbelül 40 millió forintra tehetőek.
A sztúpa építése során növényi magvakat, vallási dokumentumokat, tibeti könyveket helyeztek az építmény betonjába. 1992. szeptember 28-án helyezték el a sztúpa kupolája fölött kialakított üregben a vallásalapító Buddha földi maradványának néhány darabját, díszes tartóban lévő apró csontszilánkokat. Ezeket a csontokat Tibet kínai megszállása idején menekítették Indiába, a dalai láma száműzetésének helyére, ahonnan Svájcba kerültek egy buddhista iskolába. Az ereklye elhelyezésével vált a zalaszántói sztúpa szent zarándokhellyé. Európában ma csupán ez a szentély tartalmaz eredeti Buddha-ereklyét. Az ügyes diplomáciának köszönhetően a sztúpát 1993. június 17-én személyesen a 14. dalai láma, Tenzin Gjaco avatta fel. Az időjárás viszontagságai miatt a sztúpát 2007-ben felújították, ami miatt újra kellett szentelni.

Elkészült Európa legnagyobb meditációs központja

Európa legjelentősebb találkozási helye lehet a buddhisták számára a zalaszántói Sztúpa mellett épült Meditációs Központ. Az adományokból emelt épület több keleti stílusjegyet képvisel és mindenki számára nyitott.

Badacsonyt sokan úgy ismerik mint a Balaton part egyik legfontosabb, legforgalmasabb üdülőhelyét. Másoknak a név egy 438 méter magas vulkanikus hegyet jelent, amely csodálatos túristavonalakat kínál az év minden szakában.
Badacsony és környéke kedvelt, élénk, mozgalmas turista centrum a Balaton észak - nyugati partján. Badacsony a Balaton - felvidék egyik legszebb nyaraló és kiránduló helye és a világhírű tüzes borok hazája. Összehasonlíthatatlan, felejthetetlen szépségével kiválóan alkalmas kiránduláshoz, turisztikázáshoz. A badacsonyi hegytetőt egyszerűen turistautakon, a "Bujdosók lépcsőjének" 379 fokán lehet elérni. A hegytetőről, 438 méter magasságról pompás panoráma nyílik a badacsonyi tájra, a Balaton - ra, a déli partra, a környező hegyekre, és a szigligeti öbölre. Badacsony igazi látnivalója maga a Badacsony - hegy, mely kör alapú, 11 km kerületű, 438 m magasságával, mint valami roppant harang, emelkedik a Balaton közvetlen közelében.
A badacsonyi hegy vulkanikus eredetű. Az alsó lankásan emelkedő részére, a hajdani pannóniai beltenger agyag - és homoklerakódására ömlött rá a vulkáni hamu és láva, mely megszilárdulva helyenként 60 - 70 m magas oszlop formákat hozott létre. Ezek a Bazaltorgonák. További lávakitörések hozták létre a hegy "süvegét", amely kb. 1 km átmérőjű erdős plató. A hegyet turistautak pókhálója szövi be. Ezek mentén bejárhatjuk a hegy érdekes, nevezetes pontjait. Ha Badacsonytomaj felöl indulunk fölfelé a hegy oldalán a piros jelzés mentén a kőfoglalatú Klastrom - kutat érintve a Kőkapuhoz érünk. Hatalmas bazaltoszlopok között valóban "kapun" lépünk át, s továbbhaladva jutunk fel a hegytetőre a Kisfaludy - kilátóhoz. A badacsonyi vasútállomásról sárga turistajelzés vezet bennünket a hegy legforgalmasabb útvonalán.
Ennek mentén érintjük a Szegedy Róza - házat, a Kisfaludy - forrást és a Kisfaludy - házat. A badacsonylábdihegyi és badacsonytördemici vasútállomástól sárga ill. kék turistautak vezetnek fel a Rodostó turistaházhoz. A turistaház mögött indul a Bujdosók lépcsője a hegytetőre. A 379 lépcsőfok megmászását négy pihenőhely teszi kellemesebbé.

Szigliget a Balaton északi partján, Badacsony és Keszthely között található, a tópart egyik legszebb, legromantikusabb tája. Félsziget, melyen és körülötte vulkanikus dombok sokasága foglal helyet. Sokáig sziget volt, csónakkal, illetve hajóval lehetett megközelíteni. A XIX. században került sor Közép - Dunántúl végleges vízszabályozására, ezen belül a Balaton lecsapolására. Ennek következtében Szigliget szigetbol félszigetté vált, északnyugati részeirol eltűnt a víz. Szigliget ma is a Balaton különlegesen szép területének számít. A várból gyönyörű kilátás nyílik a Balatonra, a Tapolcai - medencére, a Keszthelyi - hegységre és Badacsonyra, távolban a Kab - hegy csúcsa látható. Szigligetet megközelíthetjük a Balaton felől is, a nyáron menetrendszerűen Keszthelyről Badacsonyba közlekedő hajó egyik kikötője ez a helység. Három halomcsoportból és köztük lévő völgyekből áll Szigliget szűkebb környéke.
Számos magaslati pontja van - a legmagasabb 243 m . A település ma kétszeresen védett. Először természeti értékeiért, másodszor műemlékeiért. A közékori Öregfalu zegzugos utcáival, nádfedeles épületeivel évszázadok hangulatát őrzi. A Főtéren áll a XIX. sz. elején épült klasszicista Eszterházy - kastély (Az Írók Alkotóháza) 12 holdas védett parkjában száz évnél idősebb faóriások vannak. A szigligeti várat a pannonhalmi apátság építtette (1262), és 1702 - ben felrobbantották. 1990 óta alapítvány segítségével tárják fel az eredeti épületet. A falu keleti szélén áll az Árpádkori Avas - templom megmaradt tornya, a Csonkatorony. A katolikus templom melletti nádfedeles épületben kapott helyet a Szigligeti Galéria - balatoni témájú festményekkel és három kézműves műhellyel. A Szigligeti Nyári Napokat augusztus első heteiben rendezik. Lovas - és néptáncbemutatók, fúvószenekarok szórakoztatják a vendégeket. Ekkor rendezik a Szigliget - Balatongyörök közti öbölátúszó versenyt.

Zala megye határán festői környezetben található a térség nevezetessége az Afrika Múzeum. Megalapítása a híres afrikakutató, neves vadász, néhai Dr. h.c. Nagy Endre érdeme, akinek a kastély sokáig vadászotthona volt. A múzeumban található közel 4 évtized gyűjtő-munkájának gyümölcse, a rengeteg európai és afrikai trófea. Itt láthatók a benszülöttek használati tárgyai, vadász és harci eszközei, az afrikai népek kultúráját reprezentáló bútorok, népművészeti tárgyak.



Nagy Endre dolgozószobájában személyes tárgyai, kedvenc fegyverei és vadászfelszerelése látható. A múzeumot, egy kisebb állatkert veszi körül, ahol megtalálható hazánk jellegzetes állatai mellett az afrikai élővilág számtalan faja. Emberközelben él a vaddisznó család, bivalycsorda, zebra, tevék. A páva és a gólya otthonosan mozog a legelésző dámvadak között. A múzeumtól kb. egy kilométerre az erdő aljában hatalmas bekerített területen szarvasok és őzek élnek természetes környezetükben.


Föld alatti kalandok, mennyei élmények... CSODABOGYÓS-BARLANG, BALATONEDERICS

A Keszthelyi hegység keleti peremén nyílik a fokozottan védett Csodabogyós-barlang, amely Magyarország kilencedik, a Dunántúlnak pedig hatodik leghosszabb barlangja. Tovább a weboldalra

A Sümegi vár már a XIII. század közepe táján megépülhetett, hiszen IV. Béla király lakott benne egy ideig a tatárjárás idején. A következő századok alatt folyamatosan bővítették. Ma a legjobb állapotban lévő magyarországi vár. Szép sétaút vezet Sümeg legismertebb nevezetességébe, a várba. Maga a Vár-hegy is különleges látvány, hiszen szinte teljesen a síkságból emelkedik ki. A helyzetéből adódóan is jól védhető végvár, erősség lehetett.
A várban múzeumot is berendeztek, melyben megismerhetjük a vár történetét, a régi büntetések különböző módjait és eszközeit, valamint szablya- és kocsigyűjteményt láthatunk.
A vár látványos rendezvények, várjátékok színhelye. 1994 óta évenként az idegenforgalmi idényben a veszprémi Petőfi Színház művészei tartanak előadásokat a Sümegi Várszínház rendezvénysorozatának keretében. Magyarországon az újkorban a Sümegi várban kezdtek elsőként lovagi tornákat rendezni. Először csak nyaranta néhány alkalommal, mostanában pedig nyáron (júliusban és augusztusban) minden nap akár többször is, ősztől-tavaszig pedig hetente szerdán és szombaton látható a Törtémelmi Lovasjátékok program. A műsor a Sümegi Vár lábainál található Lovagi Arénában (befogadóképessége 1000 fő), vagy a fedett Nagy Lovagteremben (befogadóképessége: 500 fő) zajlik, a vendéglétszámtól, időjárástól függően.
A műsor főbb elemeit a középkorban ismert lovagi tornákból merítettük, így az ügyességi fegyverbemutató (íjászat, csatacsillag-, csatabárd-, dárdahajítás), gyalogosan és lovon, a lovas- és gyalogos bajvívás (kardokkal, pajzsokkal, buzogánnyal, stb.) egyaránt része az előadásnak. A szereplők mindvégig korabeli jelmezben vannak, a hangulatot és színvonalat narrátorunk és a megfelelő zenei aláfestés is csak növeli.
Hogy a lovagi torna komolyságát kicsit enyhítsük, táncbemutatókkal, cirkuszi lovas-produkciókkal verssel, korabeli zenével színesítjük tovább a műsort, melyet természetesen történelmi háttérbe, egy elképzelt történetbe ágyazunk bele. A program alap esetben egybekötött a középkori vacsorával. Ennek különlegessége, hogy a kor hagyományainak megfelelően az ételt evőeszköz nélkül szolgáljuk fel. A vacsora ideje alatt cigányzene szól, s jelmezbe öltözött vitézek és várúrhölgyek szolgálják ki a vendégeket.

A Kis-Balaton az 1920-as évek óta szigorúan őrzött természetvédelmi terület, és a Keszthelyi-hegységgel együtt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része.

A Kányavári-sziget a fokozottan védett Kis-Balaton olyan része, amely kísérő nélkül szabadon látogatható. Megközelíthető a Sármellék és Balatonmagyaród közötti útszakaszról. A szigetet egy különleges látványú fahídon érheti el a látogató. A 13 állomásból kialakított információs rendszer a Kis-Balaton madárvilágát mutatja be. A tanösvény jelképének a gyakran látható búbos vöcsök szolgált alapul (Podiceps cristatus). A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területének egyik kiemelten látogatott területén, a Kis-Balaton tájegységén található Kányavári-szigeten alakították ki a Búbos vöcsök tanösvényt (Megközelíthető a Zalavár és Balatonmagyaród közötti útszakaszról). A közel két kilométer hosszú, egész évben látogatható 1-1.5 óra alatt végigjárható sétaút 15 állomása kifejezetten a Kis-Balaton madárvilágának bemutatására törekszik. A táblák mindegyike egy-egy csoportot (parti madarak, énekesek, ragadózók stb) ismertet. A sétaút nem feledkezik meg a térség denevérfaunájáról, valamint a Kis-Balatonnal kapcsolatos vízügyi tevékenységekről sem. A Kányavári-szigetet a Zala folyó és a Kis-Balaton nyugati víztározója zárja közre. Csak gyalogosan közelíthető meg, a Zala fahídján át érkezünk a szigetre. A szigeten sétáló utak, pihenőhelyek, szalonnasütő helyek, játszórészek vannak kialakítva, valamint partján a horgászjeggyel rendelkezők pecázhatnak is. A kilátóiból a vízzel, mocsárral borított, gazdag élővilággal rendelkező táj jól megfigyelhető. A Kis-Balaton hírnevét elsősorban az itt fészkelő madárfajoknak köszönheti, még akkor is, ha az itt található számtalan növény-és állatfaj önmagában is indokolttá tenné a védelmet. A költőfajok mellett nagy jelentőségűek az átvonuló és az itt telelő madárfajok-főként réce- és lúdfélék. A Búbos vöcsök tanösvény kifejezetten a madárvilág bemutatására törekszik. Az útvonal hossza kb 1,5 km. A Kányavári-sziget mindenki számára nyitva áll a szabadidő kultúrált eltöltésére, két kilátótornya segítségével gyönyörködhetünk a táj csodálatos szépségében és megismerhetjük a Kis-Balaton élővilágát is. A horgászengedéllyel rendelkezők számára horgászási lehetőség az Újszabar-Zalavár összekötő út, valamint a Kányavári-sziget közvetlen környezetében nyílik. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéhez tartozó tanösvények egész évben szabadon látogathatók, beleértve a Kis-Balaton tájegységen, a Kányavári-szigeten a Búbos Vöcsök tanösvényt is.

A Kápolnapusztai Bivalyrezervátumban mintegy 250 bivaly él. A telep az őshonos bivaly fennmaradásában, génállományának megőrzésében fontos szerepet játszik, s egyben a faj bemutatásának hazai központja. A II. világháború után a Magyarországon megmaradt kevés számú bivaly Balatonnagyberekben élt szilajtartásban. A töredék állomány összegyűjtésére a Kápolnapusztai Állami Gazdaság kapott megbízást, amely a - mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, de a bivalytartásra ideális területen - Zimánypusztán, a Kis-Balatonnál helyezte el az akkor 40-50 darabot számláló bivalycsordát. Jelenlegi helyére - ami 1997 óta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része - 1976-ban került. Nyitvatartás: H-V: 9 órától sötétedésig (egész évben)

A Kis-Balaton természetvédelmi területén tekerni különleges élmény. Egy teljesen új kerékpárút vezet a tó mellett a kilátóhoz és a madárlesig. Számos jól járható murvás úton túrázhatunk, kerékpáron megfigyelve az itt élő védett madarak és növények ezreit. A kerékpáros útvonal teljesen sík és autómentes, családoknak, gyerekeknek, időseknek kitűnő szabadidős tevékenység. A tapasztaltabb, gyakorlottabb bringások, akik nagyobb kihívásra vágynak, azoknak a közeli Zalaszabar és Szentgyörgyvár 200 -300 méteres szőlődombjait nem szabad kihagyni. Felkapaszkodva az emelkedőn számos borospincét találunk, ahol a helyi emberek vendégszeretete, a nyugalom megállásra készteti a drótszamáron utazót. A dimbes-dombos táj, a Kis-Balaton elénk táruló lélegzetelállító panorámája felejthetetlen élményt nyújt az idelátogató turistáknak.

A fokozottan védett Kis-Balaton területén megbúvó Diás-sziget kizárólag vezetővel látogatható. A szigeten alakította ki a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság a Fekete István Emlékhelyet. A bemutatóhely mellett látható az egykori Kis-balatoni halászok mindennapjait bemutató Matula kunyhó is. A táj szépségeit, miliőjét Fekete István ismertette és szerettette meg Tüskevár című regényével. Az írónak állított emléket a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága azzal, hogy egykori kedvenc tartózkodási helyén, a Diás-szigeten a nemzeti parkok napján felavatták a Fekete István-emlékhelyet (megközelíthető Fenékpuszta felől, a gátrendszeren keresztül). A kutatóház mellett felépítették a halászok egykori nádkunyhóját, és stílszerűen Matula-kunyhónak nevezték el. Érdekessége, hogy a Tüskevár leírásai és egy 1950-ből származó fénykép alapján építették meg, pontosan úgy, ahogyan azt Fekete István, a híres ifjúsági regényében lefestette.

Rólunk
A ház
Galéria
Foglalás
Foglaltsági naptár
Környék
Árak
Elérhetőség
Ajánld barátodnak
Hírlevél feliratkozás